Koronavírus és hiedelmek

2020.Február 11. 23:05 | Szerző: LM

Koronavírus és hiedelmek

Az élő állatokat értékesítő piacokat - az emberek számára - az új betegségek potenciális forrásának tekintik.

 

Spekulációk szerint Wuhan piacához hasonló hely is lehetett volna a vírus kiindulópontja.

 

Kína ideiglenesen betiltotta a vadon élő állatok kereskedelmét, mint egy óvintézkedést a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében, ám a természetvédők szerint ez nem elegendő.

 

Azt állítják, hogy az emberi egészség védelme mellett az állandó tilalom létfontosságú lépés lenne a vadon élő állatok illegális kereskedelmének felszámolására irányuló erőfeszítésekben is.

 

A kampányolók szerint a vadon élő állatokból származó termékek iránti kereslet, amelyet a hagyományos kínai orvosláshoz használnak vagy az egzotikus élelmiszerekhez, ösztönzőleg hat a veszélyeztetett fajok globális kereskedelmére.

 

Miért betegszünk meg az állatoktól?

 

A fertőzés fő forrása

 

Becslések szerint az emberekben felmerülő fertőzések több mint 70% -a állatoktól származik, különösen a vadon élő állatoktól.

 

Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization - WHO) szakértői szerint nagy valószínűséggel az új koronavírus denevérekből származik. De előfordulhat, hogy egy ismeretlen állatcsoport fertőződik meg, mielőtt az emberek betegszenek meg.

 

A súlyos akut légzőszervi szindróma (Sars) és a közel-keleti légzőszervi szindróma (Mers) mögött levő vírusok is vélhetően denevérektől származnak. De úgy vélik, hogy az afrikai cibetmacskák (Civettictis civetta ) és tevék és köztes gazdák lehetnek, mielőtt az embereknek továbbadnák.

 

Hirtelen teljesen új vírusoknak jelennek meg, amelyekkel a múltban soha nem voltunk dolgunk.

Ezért számos új betegség van az emberek és a korábban ismeretlen vírusok, baktériumok és paraziták közötti új kapcsolatok révén.

A közel 32 000 ismert szárazföldi gerinces faj közelmúltbeli elemzése azt mutatta, hogy ezeknek körülbelül 20% -át vásárolják és adják el a vadon élő állatok globális piacán - akár törvényesen, akár illegálisan.

 

A vadon élő állatok és növények iparága a kínai gazdaság jelentős részét képezi, és azzal vádolják az országot, hogy több fajt a kihalás szélére sodortak.

 

Jelenleg az összes vadon élő állatfaj szállítása vagy értékesítése tilos a bejelentés időpontjától a nemzeti járványhelyzet befejezéséig.

A kínai kormány azonban világossá tette, hogy a tilalom ideiglenes lesz.

A természetvédők azonban azt állították, hogy néhány hónappal a bejelentések után a hatóságok enyhítettek a határozaton és a kereskedelem újra folyik.

 

Milyen hüllőket használ fel a tradicionális kínai orvoslás?

 

Kígyók

Az influenzás időszakban is szerephez jut a kínai gyógyászat. A kígyókat már évezredek óta használják Kínában különféle betegségek gyógyítására: kígyó-erjesztéses bor az ízületi gyulladás ellen, kígyó nemi szerv vesebajokra és a férfi nemi vágy serkentésére, és kígyó epehólyag hörghurutra.

 

A kígyóárus szerint a kígyó bevált orvosság influenza ellen is.

 

Azoknak, akik évente négy-öt alkalommal esznek kígyóepét, megerősödik a szervezetük, és sokkal kisebb valószínűséggel kapják el az influenzát.

Bár nem mindenki eszik szívesen kígyót a hétmilliós nagyváros néhány lakója a szokásos influenza elleni védőoltástól elfordulva inkább a kínai gyógynövényes készítményeket választja.

 

A hagyományos gyógyászat felfogása szerint a kígyó egy-egy részét – akár kis mennyiségben mérgét – levesben vagy borral elfogyasztva, jótékony egészségügyi hatásokra, például az immunrendszer erősödésére lehet számítani.

Az éttermek egy része kígyóhúsból készült fogásokat is tart az étlapon.

 

A kígyó a kínai zodiákus ötödik állata. Az öt mérgező állat egyike ( méreg, az öt). Az agyafúrt, ravasz árulókat szint "kígyószívűnek" nevezték. A fekete kígyó a fekete teknőssel közösen az észak jelképe. A két kultúr-héroszt, Fuxi-t és Nüwa-t olykor házaspárként kígyófarkú lényként, összetekeredve ábrázolták. A régi Kínában a folyók isteneit gyakorta kígyóként képzelték el. Így a Sárga-folyó istene pl. kisméretű, aranyszínű szögletes fejű kígyó volt, amelynek a szeme alatt egy vörös pont volt. A kígyómáj a mai napig igen keresett orvosszerként használatos. A kígyóhús főként Dél-Kínában igen kedvelt csemege, azt tartják róla, hogy javítja a látást. A kövér kígyóval viszont vigyázni kell, mert állítólag összezsugorodik tőle a pénisz, és maradandó impotenciát okoz. A kígyóbőr előbb-utóbb gazdaggá teszi a tulajdonosát. Kígyóval álmodni több félét is jelenthet. Szerencsés előjel, ha álmunkba kígyó üldöz. Álomban fekete kígyót látni, leánygyermek születésének előjele, a szürkésfehér kígyó viszont fiúgyermek születését jövendöli. A fehér kígyó egy közismert, népszerű történetet idéz fel minden kínaiban, amely egy fiatal, gyönyörű lányról szól. A lány tulajdonképpen egy kígyó volt, aki emberi formát öltve szerelembe esett egy fiatal fiúval, és összeházasodtak. A férfit azonban egy buddhista szerzetes meggyőzte arról, hogy fiúgyermekkel várandós felesége valójában egy gonosz teremtmény. A szerzetes megengedte, hogy a nő megszülje gyermekét, de közvetlenül ezután egy pagodába zárta, amely Nyugati Tavon állt a mai Hangzhouban. Amikor a gyermek felcseperedett és ünnepelt tudóssá vált, felkereste kígyóanyját és illendően hódolatát tette.

 

Gyíkok

A hagyományos kínai orvoslás mintegy 4000 gyógynövényt használ, de találhatók az orvosságok között állati maradványok is (szárított mérges állatok, pl. a skorpió, ami görcsoldó szer, hüllő tea, szárított gekkóból készült főzet asztma ellen, összeaprított százlábú reuma ellen stb.), valamint ásványok is.

 

Kínában a gyíkot, a gekkót igen kedvelik, mert elpusztítja a lakóházba került rovarokat, férgeket. Manapság is gyakorta látni (főként gekkót) a házak falain, redőnyein nyugodtan pihenő állatokat. Kínai elnevezése is igen érdekes, ugyanis a bihu szó jelentése: "fali tigris". A gyíkot főként Dél-Kínában besorolják az ún. "öt méreg" (méreg, az öt) elnevezésű varázsméreg alapjául használatos állatok közé a százlábú, a kígyó, a skorpió és a béka mellett. Ezeket egy edénybe helyezik őket, hogy megegyék egymást. Egy év múlva kinyitják az edényt, s úgy tartják, hogy az utolsónak maradt állat teteme, mind az öt mérgét tartalmazza, amelyet elkészítenek és régebben a gyűlölt ellenség elpusztításához használtak. A gyík másik elnevezése: shou gong, azaz a "palota őre". Ez onnan ered, hogy a gyíkot az 5. holdhónap 5. napján egy edénybe zárták és egy teljes esztendőn keresztül cinóber porral táplálták. Az év elteltével apróra zúzták, pépesítették, és az így kapott kenőcsszerű anyaggal bekenték azon hölgyeknek, lányoknak a csuklóját, akiket a császári palotába szántak. Úgy tartották, ha ez a jel eltűnt, az azt bizonyította, hogy az illető már nem szűz. Ugyanez az eljárás történhetett úgy is, hogy a gyík farkát vágták le, s az onnan kicsorduló vérrel tettek hasonló próbát. Főként Dél-Kínában él az a hiedelem, hogy ha a gyík levágott farkát valaki fülébe dugják, az illető megsüketül. Észak-Kínában pedig az a hiedelem járja, hogy ha a gyíkfarkat két tenyerünk közt dörzsöljük, azok később nem fognak izzadni.

 

Teknős

A teknős már a Shang-Yin-kortól kezdve megkülönböztetett tisztelet tárgya volt: hasi páncélját természetfölötti világgal történő kapcsolatteremtéshez használatos jósláshoz használták. Később a hosszúélet szimbóluma lett, az erő és az állóképesség jelképe. A kőből faragott teknősszobrok kedvelt talpazatul szolgáltak a feliratos emlékkövekhez, erre talán befolyással voltak az indiai legendák, amelyek szerint a világot a vállukon hordozó elefántok teknősökön állnak. Ennek egyfajta előzménye Kínában is fellelhető, a korai elképzelés szerint, Ao, a tengerben úszó roppant méretű teknős hordozza hátán a három szent hegyet. Később ugyanilyen teknősszobrokat állítottak fel a folyópartokon is: a teknőst a folyami rakodópartok védőszellemeként tisztelték. Olyan hiedelem is élt, miszerint a nőstény teknős a hím részvétele nélkül is képes utódokat létrehozni, e tulajdonsága miatt, meglepőmódon felfokozott kéjvágyat tulajdonítottak neki, azzal a képességgel felruházva, hogy nőalakot öltve elcsábítja a férfiakat. A "teknőstojás" (guidan) kifejezés nagyon durva sértésnek számított, hiszen azt jelentette, hogy "fattyú". A "teknősúr" (guigong) kifejezés prostituált apjára utal. A kígyóval összefonódó teknős az észak szimbóluma.

A kínaiak nem javasolják, hogy üzletember háziállatként teknősbékát tartson, mert az üzletmenete lelassul.

 

Béka

A földművesek a békát gyakorta fogolymadárnak (tian ji) nevezték, amely azonban tabuszónak számított, hiszen a tian-ji kifejezés egy másik jelentése "mennyei kakas". Úgy hitték, hogy a béka a harmattal együtt hull az égből. Egynémely tartományban a békához valóságos kultusz kapcsolódott, melynek végén elfogyasztották a békát. A béka a mai napig a kínai konyha egyik ínyencségének számít. A középkori Kínában élt az a hiedelem, hogy a béka képes átváltozni fürjjé. Kínában a béka és a varangy között nem tesznek éles különbséget, így a varangyhoz hasonlóan a békát is gyakorta a Holdhoz kapcsolják, a hiedelem szerint a béka a Holdon lakik, épp ezért a Hold szimbólumaként is szerepelhet. A béka az öt legmérgezőbb állat csoportjában is megjelenhet (méreg, öt), melyekből a varázserejű, különleges méregszert készítették.

 

 

 

Forrás:

  • bbc.com
  • google/képek
  • terebess