ALAPISMERETEK, TUDNIVALÓK
A szakállas agáma tudományos neve Pogona Vitticeps. Közepes termetű gyíkok, általában 30-60 cm-es nagyságúra nőnek az orruk hegyétől a farkuk végéig. Sok különféle színű szakállas agáma létezik, ez néha segítséget nyújthat az élőhelyük meghatározásában.
Legjellegzetesebb testrészük a viszonylag kis pikkelyekkel fedett, széles, háromszög alakú fej. Nevüket a fej oldalán és a tarkó tájékán növő, kicsúcsosodó pikkelyeiről kapták. Izgalmi állapotában nyelvcsontjuk segítségével kifeszítik ezeket, és ekkor pofaszakállra emlékeztető benyomást keltenek. Egyúttal hatalmasra tátják a szájúkat és kivillantják apró fogaikat, hogy félelmetes ragadozónak tűnjenek. Szemeik kicsik, szemdombjaik kidudorodnak, dobhártyájuk jól látható. Meg tudja változtatni a szakáll színét, feketére/sötétebb árnyalatúra, mikor felfokozott izgalmi állapotban van, ilyen pl.: a párzás időszaka, ragadozó elijesztése, stb...
Négy erőteljes lába karmokban végződik, a teste izmos, enyhén lapított, felfokozott izgalmi állapotban a teste felfúvódik, szinte kör alakúvá változtatva a hátát is. A szakállas agáma oldalain látható tüskék ilyenkor egyértelműen kimerednek, felágaskodnak. Farkuk egyenletesen vékonyodik, általában a testhossz felét teszi ki, más gyíkokkal ellentétben veszélyhelyzetben a farok nem válik le, ha mégis elvesztené nem nő vissza, nem regenerálódik.
A természetben csak Ausztrália sivatagos területein található meg. Ausztrália középső, illetve keleti részén (a Simpson-sivatag és a Nagy Artézi-medence vidékén) honos; a füves pusztákat, illetve a félsivatagi körülményeket kedveli. Hatalmas elterjedési területe az oka annak, hogy ez a legváltozatosabb ausztráliai agáma faj. A legforróbb órákat kövek, ágak alatt vagy sziklás hasadékaiban töltik.
Az 1990-es években váltak ismertté, azóta megtalálhatóak szinte minden nagyobb állatkereskedésben.
A méret és a súly különféle dolgok együttesétől függ:
- a faj/alfaj
- a környezet
- a táplálék és az egészség
- a nemük
A különféle fajok méretei eltérőek.
A leggyakoribb szakállas agáma faj a Pogona vitticeps, így nagy az esélye, hogy ha van egy agámád, az ez a faj. Itt egy kis leírás a fajok méreteiről. Általában nem érik el végleges méretüket az agámák.
A méret a faj/alfaj függvényében:
- Belföldi szakállasagáma (Pogona vitticeps) vagy (Amphibolurus vitticeps) - 55cm
- Keleti szakállasagáma (Pogona barbata) - 55cm
- Mitchell szakállasagámája (Pogona minor mitchelli) - 50cm
- Törpe szakállasagáma (Pogona minor minor) - 35-50cm
- Déli szakállasagáma (Pogona nullarbor) - 35cm
- Henry Lawson szakállasagámája (Pogona henrylawsoni) - 30cm
- Wallabi-szigeti szakállasagáma (Pogona minor minima) - 30cm
- Északi szakállasagáma (Pogona microlepidota) - 10-15cm
A méret a környezet függvényében:
Csak akkor érik el a maximális méretüket, ha a környezet lehetővé teszi. Ez azt jelenti, hogy ha egy fiatal agámát (ami még növésben van) beleteszel egy túl kicsi terráriumba, akkor nem lesz képes növekedni, nem éri el a végleges méretét.
A méret az étrend és az egészség függvényében:
Az egészséges szakállas agáma gyorsabban és nagyobbra nő, mint egy olyan egyed, ami alultáplált és beteg. Úgy tudod biztosítani, hogy elérje a végleges méretét, ha megfelelően táplálod és ügyelsz a kitűnő egészségi állapot megőrzésére.
A méret a nem függvényében:
Mint egy az állatok többségénél, a hímek általában nagyobbak, mint a nőstények. Tehát, ha egy hím agámád van valószínűleg nagyobbra fog nőni.
A kor meghatározása:
Néha előfordulhat, hogy kapsz/veszel egy agámát és nem lehet tudni mennyi idős. Szerencsére van néhány trükk, amivel egy megközelítőleges kort meg lehet határozni.
A méret alapján:
Egy gyors módja a kor meghatározásának, hogy lemérjük az állatot az orrától a farka végéig, ez a módszer nem kifejlett, épp állatoknál működhet. Általában a hosszból lehet következtetni a korra (egy bizonyos pontig).
Az alábbi táblázat több mint 50 agáma méréséből következik az első 12 hónapjukban:
Hossz (cm) Kor (hónap)
7-10 cm 0-1 hónapos
12-22 cm 2 hónapos
20-28 cm 3 hónapos
23-30 cm 4 hónapos
28-40 cm 5 hónapos
28-45 cm 6 hónapos
33-50 cm 8 hónapos
40-55 cm 12 hónapos
Az ivarérettség alapján:
A legtöbb szakállas agáma 8-12 hónapos korában válik ivaréretté. Ezen a ponton már 100%-osan meg lehet különböztetni a két nemet. Ha megfigyeljük viselkedésüket észrevehetünk az ivarérettségre utaló jegyeket. Pl.: a hímek gyakrabban fújják fel és feketítik el szakállukat, de ez a viselkedés a nőstényeket is jellemzi.
Ha tenyésztőtől, szakembertől vásároljuk agámánkat ő nyújthatja a legpontosabb adatokat a korról. Előfordulhat, hogy egyes egyedek gyorsabban vagy lassabban növekednek, így egy a fajta meghatározás nem minden esetben állja meg a helyét.
A szakállas agáma életszakaszai:
Általában nagyon egészséges és szívós gyíkok. Azonban élettartamukat sok tényező befolyásolja. A következő táblázat összegyűjti a várható életkorokat:
- 5-8 év: Ez a maximum kor, amit a természetben megélnek és fogságban akkor, ha a tulajdonos csak az alap szükségleteit látja egy és nem fordít kellő figyelmet a táplálkozásra és az egészség megőrzésére.
- 8-12 év: Ez egy átlagosnak mondható kor a fogságban tartott állatoknál, ha megfelelő tartásban részesültek.
- 12-14 év: Ez az átlagos maximális életkora a fogságban tartott egyedeknek.
- 14+ év: Előfordulhat, hogy túlszárnyalják a 14 éves kort, de nem túl gyakori. Ám van tudomásunk 19 éves példányokról is.
A szakállas agáma, mint házi kedvenc:
Az 1990-es években jelentek meg az Egyesült Államokban, azóta népszerűségük rohamosan nő, mint házi kedvenc. Miért is kedvelik őket annyira?
Általában szelíd természetűek, és csak ritkán hallani agresszív példányokról, főleg az emberekkel szemben. Tény, hogy a szakik nem támadnak, amikor fenyegetve érzik magukat, hanem megmerevednek, felfújják szakállukat és színét megváltoztatják.
Könnyen tarthatóak. Nem kell őket sétálni vinni és ha követünk egy rutint több, mint elég törődés számukra, hogy szép kort érjenek meg. Ezen felül élvezik, ha kézbe vesszük és megsimogatjuk őket. Lehet, hogy az első néhány alkalommal fészkelődnek kézben, de idővel megismerik gazdájukat és nyugodtan ülnek, pihennek a kezünkben, testünkön.
A nem meghatározása:
Tudni a szakink nemét elég fontos dolog. Azért is, ha el akarjuk nevezni őket tisztában kell legyünk, hogy milyen nemű.
Sok kiindulási pont van, amely alapján az emberek próbálják meghatározni, hogy állatuk milyen nemű, ám ezek a praktikák nem mindig pontosak.
Módszerek, amiket NE használj!:
- Méret: Míg hímek általában nagyobbak ez nem mindig van így. Néhány nőstény nagyobb lesz, mint a hím.
- Viselkedés: Néhányan úgy vélik, hogy bizonyos viselkedési forma csak a hímekre jellemző, mint pl. a szakáll befeketedése, mások pedig csak a nőstényekre, mint pl. a "karkörzés". Sajnos ezek nem mindig így vannak.
Módszerek, amelyekkel meghatározható a nem:
Vannak pontosabb módszerek, melyek gyorsan meghatározható a nem anélkül, hogy állatorvoshoz kellene menni.
- Valamivel pontosabb meghatározás: A hímeknek általában nagyobb, szélesebb a feje. Azonban, ha csak egy szakink van nehéz meghatározni mi az "átlagos" fejméret, nem tudunk mihez viszonyítani. Ezért ez a módszer csak akkor használható, ha tudjuk a szakink korát és van lehetőség egy másik hasonló korú állathoz hasonlítani.
- Pontos meghatározás: A hím szakiknak általában vastagabb a farka a tövénél és utána vékonyodik el, a nőstényeké vékonyabb és karcsúbb. Azonban ennél a módszernél is szükség van egy másik szakira az összehasonlításhoz. Továbbá a kor előrehaladtával a farkuk megvastagodhat, így egy idős nőstény farka lehet olyan, mint egy fiatal hímé.
- Legpontosabb meghatározás: A legpontosabb módszer, hogy meghatározzuk állatunk nemét (anélkül, hogy egy állatorvos vizsgálná meg) az, hogy "alájuk nézünk", ehhez képesnek kell felismerni a nemek közti szemmel látható eltéréseket.
Ezt úgy tudjuk megtenni, hogy felemeljük a farkukat és alá nézünk (a végbélnyílás felett kell figyelni). Ne feledjük, hogy amikor felemeljük a farkát legyünk nagyon óvatosak, és soha ne emeljük meg 90 foknál jobban. A szakinak elég idősnek kell lennie ahhoz, hogy pontosan meg lehessen állapítani a korát. Minden fiatal állat először úgy tűnik, hogy nőstény, ezért meg kell várni, hogy fejlettebb legyen (átlagosan 17-23cm hosszt elérve).
A HÍM szakiknak két dudor (hemipénisz) lesz, köztük egy gödröcskével a bélnyílás felett. Ezek a dudorok még hangsúlyosabbak lesznek, ahogy az agáma idősödik.
A NŐSTÉNY szakiknál a nemet a faroktőnél, a farok irányában, középen elhelyezkedő dudor mutatja. Mint korábban említettük, szinte minden szakállas agáma nősténynek tűnik, amíg el nem érik a megfelelő kort, így ha még mindig viszonylag fiatal az állat, ne legyen túl biztos, hogy egy nőstényt tart.
Vásárlás:
Kiválasztani a megfelelő szakállas agámát nehéznek tűnhet, és ha nem vagy biztos a dolgodban, könnyen dönthetsz rosszul. A következőkben néhány tanácsot adunk, hogy a megfelelő szakit tudd kiválasztani!
Honnan szerezzük be a szakállas agámánkat?
Be lehet őket szerezni kisállat kereskedésekből vagy tenyésztőktől egyaránt. Nem ritka, hogy a tenyésztőknél egészségesebb példányokat találunk, mert az ők egyedeik ugyanabból a környezetből, hasonló körülmények közül kerülnek ki. Ez azt jelenti, hogy kisebb az esélye, hogy a szakik stresszesek, betegek vagy megsérültek rivalizálás közben.
Ennek ellenére nagyon egészséges példányokat vásárolhatunk állatkereskedésekben is, csak követni kell az alábbi lépéseket, hogy megbizonyosodj arról, hogy a szakállas agáma egészséges, mielőtt megveszed.
Az egészséges szakállas agáma kiválasztása:
Van néhány egyszerű mód, amellyel meg lehet mondani, hogy egészséges-e a szaki, mielőtt megveszed. Az első módszer az, hogy milyen éber és aktív a kiszemelt példány. Az egészséges szaki nem letargikus és folyamatosan felemelve tartja a fejét, és a legtöbb szaki elég éber ahhoz, hogy észrevegye, hogy megközelítetted őt.
A testükön az alábbi dolgokat kell megfigyelni:
- Győződj meg arról, hogy nincsenek-e látható sérülések (hegek, égési sérülések, stb).
- Ha látsz egy sérülés, győződj meg róla, hogy a seb gyógyul és nincs elfertőződve.
- Győződj meg róla, a szemük nem váladékozik és nincs nyoma gennyes foltnak az arcukon.
Fontos ellenőrizni, hogy nem hiányzik semmilyen testrészük. A szakik nem növesztik vissza a farkukat, lábujjukat vagy bármely végtagjukat. Tehát, ha a szakállas agámának hiányzik valamely tagja, akkor az nem fog visszanőni. Ezzel azt akarjuk mondani, hogy nem ritka, hogy a szakiknak hiányzik néhány ujja vagy a farka vége (a hímek sokszor harcolnak a nőstényekért és kisebb sérüléseket szereznek, ez így fordulhat elő).
Fiatal VS Idős szakállas agáma:
Nos, egy fiatal szakit vagy egy idősebbet érdemes beszerezni? Ha az első szakid, akkor érdemes egy idősebb (vagy majdnem teljesen kifejlett) szakival kezdeni.
Ennek az oka az, hogy a fiatal szakállas agámák nagyon törékenyek és könnyen megbetegedhetnek, megsérülhetnek vagy még rosszabb történhet, ha nincs gyakorlatod a tartásuk terén. Egy nagyon jó módja van annak, hogy eldöntsük melyik szaki ajánlott kezdőknek és melyik nem, a méretük. Ha hosszabb, mint 25 cm könnyen tarthatják kezdők is, ha kisebb, mint 25 cm inkább gyakorlott tartóknak ajánlott.
Képek: google