A legrövidebb életű négylábú egy kaméleon

Amerikai tudósok a szárazföldi gerincesek életciklusát vizsgálták, amikor felfedezték, hogy a Labord kaméleon (Furcifer labordi) él a legkevesebb ideig közülük.

A délnyugat madagaszkári erdőkben előforduló Labord kaméleon abban különleges, hogy rövidke életét úgy osztja be, hogy abból nyolc-kilenc hónapot tojásban tölt. A száraz évszak alatt az egész kaméleon populációt csak tojások alkotják. A fiatal állatok így vészelik át a hosszan tartó száraz időszakot. Novemberben, az esős évszak beálltával hirtelen rengeteg frissen kelt kaméleon jelenik meg a sziget száraz délnyugati részében. Mind egyidősek, nincsenek fiatalabb vagy öregebb állatok.

Miután kibújnak a tojásból, villámtempóban fejlődnek. A kaméleonok az esős évszakban elszaporodó rovarokkal táplálkozva gyorsan elérik a felnőttkort, két hónapon belül ivarérettek lesznek. Ekkor a nőstények elképesztő átalakuláson mennek keresztül, élénk színekkel vonják magukra a hímek figyelmét, akik sziszegve dulakodnak egymással értük, majd sikeres párzás után lerakják tojásaikat és elpusztulnak. A száraz évszak visszatérésekor minden kaméleon elpusztul, és a ciklus előröl indul. Aktív életük legfeljebb öt hónapig tart, mindösszesen csupán egy évig élnek. Ez a felosztás sokkal inkább a rövid életű rovarokra jellemző.

A professzor elmondta, hogy kiváló álcájuk és rejtett életmódjuk miatt nehéz a kaméleonokat megfigyelni a vadonban. A BBC a kaméleonok teljes életciklusát filmre akarta venni Madagaszkár című sorozata számára.

Emma Napper kutató szerint, életének 12 hete alatt az állat olyan gyorsan változik, hogy mindig a megfelelő időben kell lefilmezni ahhoz, hogy életének minden pillanatát – a születéstől a párzásig – meg lehessen örökíteni. A stáb lefilmezett egy pókokat és egyéb rovarokat lakmározó, éhes, fiatal kaméleonokból álló csoportot. „A kaméleon-bébik nagyon „helyesek” voltak, de olyan étvágyuk volt, hogy mindent felfaltak, ami csak mozgott, amire szükségük is van, hiszen attól kezdve, hogy kibújtak a tojásból, növekedési versenyben vannak. Naponta 2,5 mm-t nőnek, így hamar elérik felnőttkori méretüket.”

A BBC közölte a hírt, miszerint egy magyar polihisztor örökbe fogadta a madagaszkári kaméleonokat, és kedvükért nevét is megváltoztatta.

A tudósítás megjelenése után nem sokkal egy Kárpátalján élő magyar polihisztor, Dr. Kállay Laborc keletkutató levelet írt Andry Rajoelina madagaszkári elnöknek, amelyben arról nyilatkozott, hogy örökbe fogadja a különleges hüllőket, s ennek értelmében a szigetország kormánya és a világ tudományossága „egyaránt számíthat maximális erkölcsi támogatásomra, már csak Benyovszky Máté Móric Mihály Ferenc Szerafin Ágost gróf emlékére való tekintettel is”. Másfelől az ungvári Anyakönyvi Hivatalhoz állampolgári kérvénnyel fordult, amelyben a Laborc név Labordra változtatását kéri.

(Benyovszky Máté Móric Mihály Ferenc Szerafin Ágost gróf kétszázötven emberével 1774 februárjában szállt partra Madagaszkáron, s megalapította a "fővárost", Louisbourg telepét. Jelentősen hozzájárult a sziget belső területeinek megismeréséhez, utat épített, mocsarakat csapolt le. A malgasokat megtanította írni-olvasni, s annyira megnyerte őket, hogy 1776-ban [legalábbis Benyovszky állítása szerint] királlyá választották.)