Fluoreszcenciát fedeztek fel apró brazil békákban

2019.Április 20. 10:00 | Szerző: LM

Fluoreszcenciát fedeztek fel apró brazil békákban

A NYU Abu Dhabi Postdoctoral Associate Sandra Goutte nemzetközi kutatócsapata tanulmányozta e miniatűr békák hangtani kommunikációját. Amikor is felfedezték, hogy a Brachycephalus ephippium (Pumpkin toalet) nem képes meghallani a saját faja párzási hívóhagjait, így alternatív vizuális jeleket kezdtek el keresni, amiket a békák használhatnak a kommunikáció helyett. Váratlanul, amikor ultraibolya (UV) lámpával világították meg őket, a hátuk és a fejük intenzíven ragyogott.

 

„A fluoreszcens minták csak az UV-lámpa alatt láthatóak az emberi szem számára. A természetben, ha más állatok számára is láthatóak voltak ezek a mintázatok, azokat fajon belüli kommunikációs jelként tudták használni vagy a riasztószínezetük megerősítésére, figyelmeztetve a potenciális ragadozóikat a toxicitásukról. Azonban az egyedülálló lumineszcencia potenciális funkciójának meghatározásához több kutatásra van szükség ezeknek a békáknak és ragadozóiknak a viselkedéséről.” –mondta Sandra Goutte.

 

A Brachycephalus ephippium apró, élénk színű és mérgező faj, amely megtalálható az Atlanti-parti Esőerdő Rezervátumban (Brazília). A párzási időszak alatt az erdő körül sétálva naponta láthatók, és lágy zümmögő hangot hallatnak párjukat keresve.

 

A tudósok által publikált dokumentumok szerint a fluoreszcens mintákat csontos lemezek alkotják, amelyek közvetlenül egy nagyon vékony bőr alatt fekszenek. Tény, hogy az egész csontváz erősen fluoreszcens, de a fluoreszcencia csak akkor látható, ha a csontokon a bőrszövet réteg nagyon vékony (kb. 7 mikrométer [0.007 mm]). A bőr sötét pigment sejtjeinek hiánya (ami megakadályozná a fény átjutását) és a bőr vékonysága lehetővé teszi az ultraibolya fény áthaladását és fluoreszcenciára ösztönzi a koponya csontlemezeit. Ezután a fluoreszkáló fény visszaverődik a béka csontjaiból, és kékes-fehér ragyogásként figyelhető meg.

 

A kutatók összehasonlították a béka két fajának csontvázát, közeli, de nem fluoreszcens fajokkal. A Brachycephalus ephippium csontjai sokkal fluoreszkálóbbak. Nappal aktívak, és természetes élőhelyükön az UV vagy a nappali fény UV-hez közeli részei lehet, hogy képesek létrehozni bizonyos szinten kimutatható fluoreszcenciát némely fajoknál.

 

 

 

 

Forrás:

  • phys.org
  • google/képek