Hispaniolai orrszarvú leguán

2018.Október 07. 19:10 | Szerző: LM

Hispaniolai orrszarvú leguán

A hispaniolai orrszarvú leguán (lat.: Cyclura cornuta, eng.: Rhinoceros iguana) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe, ezen belül a gyíkok (Sauria vagy Lacertilia) alrendjébe, a leguánalakúak (Iguania) alrendágába és a leguánfélék (Iguanidae) családjába tartozó faj.

 

MEGJELENÉS:

A bőr durva felhámi pikkelyekkel rendelkezik és szürkésbarna vagy olajzöld színű. Kétséget kizáróan felismerhető a fej közepén elhelyezkedő nagy pikkelyről, de néhány más leguán faj is rendelkezik ilyen nagy pikkellyel vagy „szarvval” (valójában egy nagyon nagy pikkely) a fejükön. Ez a szarv az elnevezésük forrása. A hímek nagyobbak, mint a nőstények és a szarvuk is viszonylag nagyobb.

 

ELŐFORDULÁS ÉS ÉLŐHELY:

Ez a leguán csak a Hispaniola szigeten található meg, a Karib-tengeren. Egy szorosan összefüggő faj vagy alfaj (tudományos vélemények eltérőek) megtalálható volt a Navassa-szigeten, de mára már kihalt. Egy élő alfaj van a Mona-szigeten, Puerto Rico közelében.

 

A  természetes élőhelyét tipikusan a száraz erdők, a cserjések és sivatagok jelentik. Ezek a területek évente nagyon kevés esőt kapnak, és a növények, állatok felépítése, - melyek megtalálhatóak itt - jól tükrözik a szélsőséges körülményeket. Többnyire kis fák és cserjék, kaktusz és meszkitó-fa határolja körül a hispaniolai orrszarvú leguán lakóhelyét. A leguánok jól alkalmazkodnak a környezetükhöz, ez alól a hispaniolai orrszarvú leguán sem kivétel. Ez a faj elsősorban a partvidék közelében található meg, de az emberi terjeszkedés számos csoportot arra kényszerített, hogy visszavonuljon a szárazföld belseje felé. A hispaniolai orrszarvú leguán magas hőmérsékletet és sok napfényt igényel. Tipikusan olyan régiókban található meg, ahol az éves átlaghőmérséklet minimum 27°C. Eredeti élőhelyének nagy részét elhagyni kényszerült a környezet elpusztítása és a betelepített ragadozók miatt.

 

ÉLETMÓD:

Bizonyítékul szolgálnak a poligám kapcsolati rendszerre, társadalmi rangon alapuló párzási rangsort követnek. Ez alátámasztja azt a tényt is, hogy rendkívül territoriálisak, - a hímek különösen -, megpróbálják dominálni és megfélemlíteni fajtársaikat bólogatással és testmozgásukkal. Hasonló mozdulatokat használnak, hogy odavonzzák a nőstényeket és a ragadozók elijesztésére is használják a bólogatást.

 

5-9 éves kort képesek elérni. Nagyon kevés adat ismert, hogy hosszú életciklust élnének meg, mert nagyon nehéz ellenőrizni a vadonban. Fogságban élő példányok elérték a 20 éves kort, és egyes kutatók azt jósolják, hogy a természetben is képesek évtizedekig életben maradni.

 

Mint minden leguán, ők is a nap sugarait használják testhőmérsékletük szabályozására. Ez rámutat arra, hogy élőhelyként csak a trópusi és szubtrópusi területek alkalmasak. Terrárium állatként tartva is biztosítani kell számára a megfelelő hőmérsékletet (pl. melegítő izzóval), mert a legtöbb lakásban nincs meg a kellő hőfok.

 

A bőrük színe lehetővé teszi, hogy beleolvadjanak környezetükbe. Olyan viselkedési formákat is mutat, amelyek a ragadozók és a versenytársak elrettentésére irányulnak. Mint fentebb említettük, ezek magukban foglalják a fej és a nyak mozgását, melyek célja, hogy nagyobbnak és félelmetesebbnek tűnjön. Ezek a védelmi mechanizmusok sajnos nem működnek a betelepített ragadozók ellen. Veszélyt jelentenek számukra az emberek, sertések, házi kutyák és mongúzféfék.

 

TÁPLÁLKOZÁS:

Étrendjük változatos, függ az évszaktól és az egyéntől. Az orrszarvú leguánok főként növényevők, sokféle levelet, gyümölcsöt, virágot és magot esznek. Alkalmanként állati eredetű táplálékot is fogyasztanak, főleg rovarokat, szárazföldi rákokat vagy dögöket (különösen kedvelik az elhullott madarakat és halakat). A fiatal leguánok sajátossága, hogy rendszeresen esznek rovarokat és más apró állatokat. A megtalált táplálékforrást (pl. egy gyümölcsös bokrot) hevesen védelmezik fajtársaiktól.  

 

SZAPORODÁS:

A párzási időszak május végén kezdődik és június elejéig tart, tojással szaporodnak, a párzás után kb. 40 nappal történi meg a tojásrakás, általában augusztus elején. A nőstények fészket ásnak, ami közel egy méter mély és fél méter széles, aminek folyamatosan tartania kell a kikeléshez szükséges 30°C-ot. A fészekalj mérete rendkívül változatos, 5 és 20 tojás között mozoghat. Úgy vélik, hogy a táplálékért való verseny és/vagy a ragadozók bősége miatt alakult ki ez a változatos tojásrakási módszer.

 

Amint a kicsik kibújnak a tojásból, önállóak, anyuk nem gondoskodik róluk. Miután a nőstények lerakták tojásaikat, néha előfordul, hogy néhány hétig őrzik a fészket, hogy megakadályozzák a fészek kifosztását.

 

 

MEGŐRZÉS:

A faj az IUCN vörös listáján a „vulnerable (VU)” sebezhető státuszba szerepel, CITES I.

Ez azt jelenti, hogy e faj nemzetközi kereskedelmét tiltják mind az exportáló, mind az importáló országok szigorú engedélye nélkül. A fogságban tenyésztett orrszarvú leguánok kereskedelme jogilag megengedett. A potenciális vásárlónak mindig ragaszkodnia kell a teljes dokumentációhoz annak biztosítása érdekében, hogy ne vádolhassák illegális vadkereskedelemmel és birtoklással. Az illegálisan begyűjtött állatok veszélyeket hordoznak, és ez rossz a kereskedelem számára, mivel a vadon élő állatok gyakran magukban hordoznak parazitákat és betegségeket, a fogságban tenyésztett populációk ezektől mentesek.

 

Sok gyümölcsöt fogyasztanak. Mivel a legtöbb magot nehéz speciális baktériumok nélkül megemészteni, gyakran maradnak sértetlenek, és végül az állatok székletével ürülnek. Ez segíti a magok elszórását és trágyázza is őket. A hispaniolai orrszarvú leguán ezért döntő fontosságú azokban a közösségekben, ahol ez az elsődleges táplálékforrás.

 

Gazdasági fontosság az ember számára

Pozitív:
Az orrszarvú leguánokat néha háziállatként tartják, és a múltban élelmiszerként használták őket. Jelenleg nem nagy a gazdasági jelentőségük.

Negatív:

Ez a faj képes harapni vagy karmolni és a farkával csapni, ha provokálják vagy megtámadják őket, de egyébként ártalmatlanok és semmilyen módon nem ártanak az embereknek.

 

Veszélyezteti az emberi beavatkozás és természetes élőhelyének megsemmisítése. A fakitermelő ipar kereslete az öreg fákra, a mészkőbányászat, a szennyezés, a ragadozók és az erdőtüzek kimerítették az élőhelyet és gyakran kényszerítették ezt és sok más fajt a vándorlásra és / vagy a kihalásra. Haiti a nyomor és mocsok országa, különösen az vezetett a populáció drámai csökkenéséhez, hogy az orvvadászok megölték őket a húsuk miatt.

 

 

 

 

Forrás:

  • animaldiversity.org
  • képek/google